Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 1986-ban elfogadott Ottawai Charta az egészségfejlesztés egyik legfontosabb nemzetközi alapdokumentuma. Alapvető szemléletváltást fogalmazott meg: az emberek egészségét nem csupán az egészségügyi ellátás és az egyéni életmód határozza meg, hanem döntő szerepet játszanak benne a társadalmi, gazdasági és környezeti feltételek is. Ebből következően az egészség javítása nem kizárólag az egészségügy feladata, hanem az oktatás, a foglalkoztatás, a településfejlesztés, a sport, a civil társadalom és a kormányzati döntéshozatal közös felelőssége.
A Charta legfontosabb üzenete ma is aktuális: olyan társadalmi környezetet kell kialakítanunk, amelyben az egészséges élet nem csupán egyéni elhatározás kérdése, hanem mindenki számára reálisan elérhető lehetőség.
A szimpóziumon azt szeretnénk bemutatni, hogy az elmúlt négy évtizedben milyen magyarországi kezdeményezések szolgálták ezt a célt, milyen eredményeket sikerült elérni, és melyek a következő évtizedek legfontosabb feladatai.
Olyan előadókat szeretnénk meghívni, akik különböző szakterületeken, eltérő eszközökkel, de egyaránt jelentős szerepet vállaltak az egészséget támogató társadalmi környezet kialakításában:
- Kökény Mihály, aki részt vett az Ottawai Charta kidolgozásában, és egészségpolitikusként következetesen képviselte az egészségfejlesztés alapelveinek magyarországi érvényesítését.
- Kósa Karolina, aki Magyarországon a leghosszabb ideig vezetett egészségfejlesztési tanszéket, és jelentős hazai és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik az egészségfejlesztési alapelvek gyakorlati megvalósításáról.
- Kishegyi Júlia, aki a rendszerváltás utáni időszak egyik első jelentős hazai egészségfejlesztési kezdeményezésének, a Kalocsa Programnak volt a koordinátora.
- Girán János, aki a Healthy Cities programban és a pécsi önkormányzatnál végzett munkája során szerzett tapasztalatai révén behatóan ismeri a hazai önkormányzatok egészségfejlesztésben betöltött szerepét és lehetőségeit.
- Horváth Ildikó, aki meghatározó szerepet vállalt a dohányzás visszaszorítását célzó, nemzetközi tapasztalatokra épülő hazai kormányzati intézkedések bevezetésében.
- Pap Magor, a Semmelweis Egyetem Egészségfejlesztési Központjának vezetője, aki a digitális függőség megelőzését szolgáló társadalmi összefogás megszervezésén dolgozik.
- Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke, aki a bizonyítékokon alapuló életmód-orvostani szemlélet és az egészséges életmódot támogató orvosi gyakorlat elterjesztését képviseli.
- Pogány Gábor, aki több évtizedes betegszervezeti vezetői tapasztalata alapján mutathatná be, milyen szerepet tölthetnek be a civil és betegszervezetek az egészségfejlesztésben és a betegek érdekeinek képviseletében.
- Sterbenz Tamás, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem rektora, aki kiemelt céljának tekinti a mindennapos testmozgást támogató társadalmi feltételek kialakítását.
- Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere, aki a „Mozdulj Nyíregyháza!” program példáján keresztül mutathatná be az önkormányzatok szerepét az egészségesebb és élhetőbb városi környezet megteremtésében.