A Debreceni Egyetem ad otthont 2026-ban a Magyar Biokémiai Egyesület nemzetközi konferenciával egybekötött éves találkozójának. Az esemény a biokémia területének legrangosabb hazai fóruma, amelyen tudományos előadások, szakmai beszélgetések zajlanak, és rangos szakmai elismerésben részesül az egyetem két oktatója is. A háromnapos konferencia augusztus 26-án, szerdán nyílt meg a Learning Centerben.
Hírek
Ötéves mandátummal, 2026. július 1-jétől Fenyves Veronika, a Gazdaságtudományi Kar dékánja tölti be a Debreceni Egyetem oktatási elnöki posztját. Az újonnan létrehozott vezetési modellben az oktatási elnök célja, hogy egyetemi szinten összefogja és stratégiai irányt adjon az oktatás fejlesztésének, valamint olyan hallgatóközpontú, magas minőségű és rugalmas képzési rendszer továbbfejlesztésére törekszik, mely reagál a technológiai és munkaerőpiaci változásokra, versenyképes tudást biztosít a hallgatók számára.
A porc különböző sejtcsoportjainak alaposabb megismerése új terápiás lehetőségek kidolgozásához vezethet a porckopás kezelésében. A legújabb kutatási eredményeket elemezte és rendszerezte szerzőtársaival Matta Csaba, a Debreceni Egyetem kutatója. Az áttekintő közlemény a szakterület egyik vezető folyóiratában, a Nature Reviews Rheumatology-ban jelent meg. A tudományos munkát a Debreceni Egyetem és a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjával ismerték el.
A Debreceni Egyetem több szakembere kapott állami kitüntetést Szent István ünnepe alkalmából. Az elismeréseket Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke adta át az Országház Kupolacsarnokában rendezett ünnepségen.
Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint a tudományos döntésekben is nagyobb szerepet kellene kapniuk a jövőkutatás gyakorlati módszereinek, például a jövőfürkészésnek és a forgatókönyv-elemzésnek. A lehetséges jövők és kockázatok vizsgálata segíthetne a kutatási programok rugalmasabb tervezésében és a kutatásfinanszírozási döntések megalapozásában. A témáról szerzőtársaival a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature-ben fogalmaztak meg ajánlásokat. Meskó Bertalan közben a Debreceni Egyetemen már egy kizárólag az orvosi jövőkutatásra koncentráló műhely kialakításán dolgozik.
A neurodegeneratív betegségek kockázati tényezőjének számító fogágybetegség vagy fogínysorvadás összefüggését, valamint lehetséges gyulladásos, mikrobiális és genetikai hátterét vizsgálta a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar kutatócsoportja. Arra a következtetésre jutottak, hogy a parodontitis a szív- és érrendszeri, cerebrovaszkuláris, metabolikus és gyulladásos társbetegségek figyelembevétele után is összefüggött a neurodegeneratív betegségek későbbi kialakulásának magasabb kockázatával.
Befejeződött a Debreceni Nyári Egyetem, az egyhónapos kurzus alatt összesen 116 bizonyítványt adtak át a szervezők. A résztvevők fele négy hétig tanult magyarul, míg a másik fele két hét után váltotta egymást. A záróvizsga mindenkinek sikerült, így a nyelvtanulók boldogan tértek haza augusztus 15-én.
Folytatja munkáját a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar vezetőjeként Lakatos Péter. A kart már kilenc éve irányító dékán szerint a felsőfokú zenei képzés legszélesebb spektrumát fedik le, de a bővülés és a fejlődés továbbra is elsődleges cél a DE ZK-n. Az újabb 5 évre megválasztott kari vezető fontos feladatának tartja, hogy hazai és nemzetközi szinten a jelenleginél is vonzóbbá tegye az egyetemi zenetanulást, a Zeneművészeti Kart pedig továbbra is a legjobb intézmények között tartsák számon.
Különleges, barokk stílusú növénylabirintussal repíti vissza a látogatókat a 17. századi kertek világába a Debreceni Egyetem. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep tiszteletére, immár negyedik alkalommal megépített dísznövénykert idén a visszakapott francia parkot és annak geometriai eleganciáját ünnepli.
A Debreceni Egyetem multidiszciplináris tudásbázisára építve, az egészségipar, az agrárium, a járműipar, a robotika, a mesterséges intelligencia és más stratégiai területek összekapcsolásával kívánja tovább erősíteni az intézmény innovációs tevékenységét Harsányi Endre. Az ágazati fejlesztésekért felelős rektorhelyettes szerint a cél egy integrált fejlesztési rendszer kialakítása, amely szorosabb együttműködést teremt az egyetem karai, kutatóhelyei és gazdasági partnerei között, miközben növeli a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását és a nemzetközi versenyképességet.