A Debreceni Egyetem több szakembere kapott állami kitüntetést Szent István ünnepe alkalmából. Az elismeréseket Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke adta át az Országház Kupolacsarnokában rendezett ünnepségen.
Hírek
Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint a tudományos döntésekben is nagyobb szerepet kellene kapniuk a jövőkutatás gyakorlati módszereinek, például a jövőfürkészésnek és a forgatókönyv-elemzésnek. A lehetséges jövők és kockázatok vizsgálata segíthetne a kutatási programok rugalmasabb tervezésében és a kutatásfinanszírozási döntések megalapozásában. A témáról szerzőtársaival a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature-ben fogalmaztak meg ajánlásokat. Meskó Bertalan közben a Debreceni Egyetemen már egy kizárólag az orvosi jövőkutatásra koncentráló műhely kialakításán dolgozik.
A neurodegeneratív betegségek kockázati tényezőjének számító fogágybetegség vagy fogínysorvadás összefüggését, valamint lehetséges gyulladásos, mikrobiális és genetikai hátterét vizsgálta a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar kutatócsoportja. Arra a következtetésre jutottak, hogy a parodontitis a szív- és érrendszeri, cerebrovaszkuláris, metabolikus és gyulladásos társbetegségek figyelembevétele után is összefüggött a neurodegeneratív betegségek későbbi kialakulásának magasabb kockázatával.
Befejeződött a Debreceni Nyári Egyetem, az egyhónapos kurzus alatt összesen 116 bizonyítványt adtak át a szervezők. A résztvevők fele négy hétig tanult magyarul, míg a másik fele két hét után váltotta egymást. A záróvizsga mindenkinek sikerült, így a nyelvtanulók boldogan tértek haza augusztus 15-én.
Folytatja munkáját a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar vezetőjeként Lakatos Péter. A kart már kilenc éve irányító dékán szerint a felsőfokú zenei képzés legszélesebb spektrumát fedik le, de a bővülés és a fejlődés továbbra is elsődleges cél a DE ZK-n. Az újabb 5 évre megválasztott kari vezető fontos feladatának tartja, hogy hazai és nemzetközi szinten a jelenleginél is vonzóbbá tegye az egyetemi zenetanulást, a Zeneművészeti Kart pedig továbbra is a legjobb intézmények között tartsák számon.
Különleges, barokk stílusú növénylabirintussal repíti vissza a látogatókat a 17. századi kertek világába a Debreceni Egyetem. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep tiszteletére, immár negyedik alkalommal megépített dísznövénykert idén a visszakapott francia parkot és annak geometriai eleganciáját ünnepli.
A Debreceni Egyetem multidiszciplináris tudásbázisára építve, az egészségipar, az agrárium, a járműipar, a robotika, a mesterséges intelligencia és más stratégiai területek összekapcsolásával kívánja tovább erősíteni az intézmény innovációs tevékenységét Harsányi Endre. Az ágazati fejlesztésekért felelős rektorhelyettes szerint a cél egy integrált fejlesztési rendszer kialakítása, amely szorosabb együttműködést teremt az egyetem karai, kutatóhelyei és gazdasági partnerei között, miközben növeli a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását és a nemzetközi versenyképességet.
A hazai textil-, ruha-, bőr- és cipőipar nemzetközi szerepét, túlélési stratégiáit és jövőbeli kihívásait térképezi fel az a hiánypótló tanulmány, amelyért Molnár Ernő, a Debreceni Egyetem (DE) docense rangos elismerésben részesült. A DE és a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai által készített tanulmány rávilágít arra, hogy miként egyensúlyoznak a hazai gyárak a növekvő költségek és a földrajzi közelség adta előnyök között a globális piacon.
A látszólag tiszta felszíni vizek alacsony toxinkoncentrációja is végzetes lehet a növényvilág számára – világít rá a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) Növénytani Tanszékének egyik legújabb kutatása. Az Environmental Pollution című szaklapban megjelent tanulmány sejt- és molekuláris szinten mutatja be, hogyan károsítják a növényi sejtek belső védelmi vonalait a környezetünkben előforduló mérgező anyagok és gyomirtók. A nemzetközi szinten is jelentős eredményeket a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjával ismerték el.
Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában alkalmaznak egy új, fagyasztáson alapuló technológiát a leggyakoribb tartós szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció katéteres kezelésére. Az új generációs krioballonos rendszer a beavatkozás során több ponton méri a hőmérsékletet, így valós időben ad részletes információt a ballon és a szívizom kapcsolatáról. Az eljárás pontosabb képet ad a kezelés hatásáról, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a szabályos szívritmus hosszabb távon is fennmaradjon.