A Debreceni Orvostudományi Egyetem, - mint a DE OEC jogelődje - Magatartástudományi Intézetét az Egyetemi Tanács 1997. július 15-ei határozatával alapította, és pályázat alapján Muszbek László, az egyetem Rektora Prof. Dr. Molnár Pétert a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézetének egyetemi tanárát bízta meg az intézetigazgatói és tanszékvezetői feladatok ellátásával, aki ezt a tisztséget tíz éven keresztül gyakorolta.
Az Intézet induló oktatói kara, illetve munkatársainak közössége magába foglalta a DOTE korábbi Orvosi Pszichológia Oktatócsoportjának teljes oktatói/alkalmazotti létszámát, valamint az egyidejűleg megszűnő Társadalom-orvostani Intézetének három oktatóját.
Az Intézet oktatói már az induló tanévben, struktúrájában azóta is változatlan, ugyanakkor alkalmazkodó képes, - így pl. a kredit alapú tantervhez is jól illeszkedő - kurrikulumot dolgoztak ki, és indítottak el, mind a magyar, mind az angol nyelvű képzés hallgatói részére.
A Magatartástudományi Intézet megalapítása jelentős esemény volt a Debreceni Orvostudományi Egyetem, illetve jogutódja a DE OEC képzési reform folyamatában: az Intézmény által szervezett hét tantárgy (Bevezetés az orvosi pszichológiába orvostanhallgatóknak; Kommunikációs gyakorlatok; Orvosi pszichológia; Orvosi szociológia; Orvosi antropológia; Magatartásorvostan; Bioetika) az orvosi bölcsesség harmadik arcának, a magatartás bölcsességének strukturált oktatását és gyakorlati részeinek elsajátítását jelenítette meg a kurrikulumban. A fő stúdiumok mellett Intézetünk a hallgatók számára több szabadon választható, a magatartástudományok tematikus és módszertani sokszínűségét felvonultató kurzust hirdet meg minden szemeszterben.
Munkatársaink a közösen kialakított oktatói filozófiát korrekten tükröző, olyan oktatási/képzési ív szervezéséért, koordinálásáért és végrehajtásáért felelősek, mely az egymáshoz szorosan kapcsolódó tantárgyakkal, és tudatos - előadásokon, szemináriumokon, gyakorlatokon egyaránt elhangzó - „keresztreferenciák” sokaságával a szervezeti alegységek szervesen illeszthető sorából áll.
Az Intézet megalakulása egyben azt is jelentette, hogy az orvosképzésben olyan diszciplínák kaptak szervezeti keretet, amelyek ilyen „ütőképesen” nem jelentek meg korábban az orvosi fakultáson. Ez az új lehetőség azonban csak azzal válhatott gyümölcsözővé, hogy sikerült az új szervezeti egységbe foglalt diszciplínák önállóságát biztosítani, de úgy, hogy egyben szerves együttműködés valósul meg mind az oktatásban, mind a kutatásban. E mellett az Intézet zömmel olyan tudományokat foglal magába, amelyek kérdésfelvetései, hagyományai, tudományművelési módjai - röviden szólva, „életmódjai” - némiképp különböznek az orvosi fakultáson hagyományosan megtalálható diszciplínáktól. Ezért mindig különösen fontosnak tekintettük az orvosképzésbe és kutatásba való integrációnkat úgy, hogy ugyanakkor e - nagyrészt a humaniórákhoz tartozó - stúdiumok megőrizzék identitásukat.
Kezdetektől megfelelő tankönyv, illetve jegyzethátteret biztosítottunk a hallgatóink számára. Rendelkezésünkre állt többek között az Orvosi pszichológia tantárgy számára a munkatársaink által írt tankönyv. A kommunikációs készségfejlesztő gyakorlatok, valamint az orvosi antropológia oktatását segítendő két szöveggyűjteményt állítottunk össze és bocsátottunk az érintett hallgatók rendelkezésére mind magyar, mind angol nyelven. 1999-ben jelent meg magyarul az „Egészség, betegség, gyógyítás” című kötet, Csabai Márta és Molnár Péter munkája, amit 2000-ben Health, Illness and Care „Kiadói Nívódíjas” angol kiadás követett.
Feladatuk ezen túl az „Ariadné fonala” Pszichológiai Konzultációs Szolgálat indítása volt, amelynek a tevékenysége szervesen illeszkedik az Egyetem mentálhigiénés szolgáltatásainak sorába.
Nemzetközileg is komoly, pozitív visszhangot keltett az Intézet kurrikulum fejlesztési tevékenysége, melynek eredményeképpen valamennyi orvostanhallgató számára lehetőséget biztosított Bálint-csoportos foglalkozásokra, amelyekben első orvos-beteg kapcsolati élményeiket, illetve klinikai (belgyógyászati és sebészeti) tanáraik, gyakorlatvezetőik betegekkel kapcsolatos magatartásmintáit, még pontosabban azokkal kapcsolatos saját kapcsolati élményeiket beszélhetik meg. Ezért a tevékenységért az Intézet Nemzetközi Bálint Díjat nyert el 1999-ben.
Az Intézet kutatásai között olyan témák szerepeltek, mint a tájékozott beleegyezés gyakorlata, a genetika etikai problémái, kutatás- és tudományetika, a részvételi demokrácia és a nanotechnológia, a veleszületett szocialitás és szocializált individualitás, a kötődéselmélet, a medikalizáció, a medicina és a pszichiátria filozófiai problémái, a fenntartható életminőség az egészségügyben, az időskorú lakosság egészségfejlesztése, a pszichoterápiás csoportok hatásvizsgálata, a pszichoterápiás és rehabilitációs kutatás a speciális szükségletű gyermekekkel végzett vizsgálatok alapján, a gyógyító folyamat interaktív mozzanatainak fenomenológiai vizsgálata.
Az utóbbi években az intézet kutatásai különböző szomatikus ellátások egészségpszichológiai vetületeinek irányaiba is szerveződtek (onkológia, szülészet, kardiológia).
A Magatartástudományi Intézet sikeresen alapította meg az Egészségpszichológiai M.Sc. képzést, illetve nyert szakindítási engedélyt 2008 szeptemberétől. Az Egészségpszichológia M.Sc. az első olyan pszichológusképzés Magyarországon, amely a tradicionális bölcsészettudományi beágyazottság után egészségtudományi alapokon szerveződött meg. A szak megindulása – nemzetközi tendenciáknak is megfelelően – hozzájárul a hazai pszichológia fejlődéséhez, elméleti és gyakorlati vonatkozásban egyaránt, ugyanakkor versenyképes módon növeli az egészségtudományi képzések választékát. A Magatartástudományi Intézet olyan képzést valósított meg, amely a jövőben korszerű pszichológiai, egészségtudományi ismeretanyaggal és szemlélettel rendelkező szakembereket bocsát ki, akik az egyén és a közösség szintjén komplex egészségfejlesztési tevékenységre, a jellemzően mentális eredetű egészségproblémák megelőzésére, azonosítására, és azok megszüntetésére válnak alkalmassá.
A Magatartástudományi Intézet képzési profiljának bővülése személyi állományának folyamatos fejlesztését is maga után vonja. Ez a képzésen túl olyan kutatási potenciálbővülést is jelent, amely több tudományterület együttműködését valósíthatja meg a magatartástudományi kutatások területén, új témákat bevonva az egészségtudományi doktori programba. Megtermékenyítő lehet a kutatásokban az a tény, hogy az Egészségpszichológia M.Sc. képzés megkívánja az OEC-en belül több orvosi szakterülettel való együttműködést. A képzés támaszkodik továbbá az OEC Szak- és Továbbképzési programjai között szereplő, 2001 óta folyó, négy éves Klinikai- és mentálhigiéniai szakpszichológus képzésre, amely szakmai-tartalmi előzményét jelentette az Egészségpszichológia M.Sc. kialakulásának. Az Egészségpszichológiai M.Sc. tantervi tartalma, szemlélete megalapozza a Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus képzésbe, valamint a doktori programba való belépést.
A képzés gyakorlatainak megszervezése a jövőben létrehozhat a Magatartástudományi Intézettel kooperációban további szolgáltatásokat, ellátási formákat a prevenció, rehabilitáció, pszichodiagnosztika, pszichoterápia, stb. területén.
2007-2008 között megbízott igazgatóként vezette az intézetet Bánfalvi Attila egyetemi docens.
2008-tól az intézet fejlődéséhez strukturális változások is szükségessé váltak. Az intézetigazgatói állásra pályázat kiírására került sor. 2008. júniustól az intézetet Bugán Antal egyetemi docens vezeti. Az intézetben két nem önálló tanszék alakult 2010 februárjától:
Klinikai és Egészségpszichológiai Tanszék és az Egészségügyi Humán Tudományok Tanszék
A tanszékek létrejöttével és az egészségpszichológia MSc illetve a szakpszichológus szakképzés integrálódásával a tudományos programok témakörei is bővültek. A tudományos kutatások fejlődésének perspektívájához jelentősen hozzájárult, hogy az intézetünk az utóbbi években négy nappali Ph.D. hallgató pályázott sikeresen az alábbi témakörökben:
- Onkológiai betegek lélektani jellemzőinek alakulása a poszttraumás személyiségfejlődés mentén;
- Reprodukciós zavarral küzdő házaspárok vizsgálata a gyermekvállalási motívumok, karakterológiai és nemi identitásbeli jellemzők mentén;
- Idős borderline betegek kórlefolyásának vizsgálata;
A kodependencia és a borderline személyiségzavar összehasonlítása.
A Ph.D. illetve TDK munkák segítik az alkalmazott magatartástudományok fejlődését és az intézet kapcsolatát a különböző klinikákkal a gyógyító és megelőző munkában való részvételt.
Bízunk abban, hogy az intézetünk a SOTE intézetéhez hasonlóan, de más modellben képes lesz egy klinikai és egészségpszichológiai ambulancia kialakítására és működtetésére.