Életének 85. életévében méltósággal viselt súlyos betegségben elhunyt Prof. Dr. Bíró Vilmos nyugállományú tanszékvezető egyetemi tanár, aki 1993. július 1-től 2002. június 30-ig a Debreceni Egyetem ÁOK Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszékének vezetője volt.
Bíró Vilmos Pécsett született és az itt folytatott általános iskolai tanulmányok után Pannonhalmán járt középiskolába, ott érettségizett. 1962-ben szerezte meg általános orvosi diplomáját szülővárosában, majd sebészetből, traumatológiából, mellkassebészetből, plasztikai sebészetből és kézsebészetből nyert szakképesítést.
1977-ben kandidátusi disszertációt írt, 1987-ben védte meg doktori értekezését. Mindkettőben a hajlítóínak sérülésével foglalkozott.
Sokat küzdött Pécsi Egyetem Traumatológiai Klinikájánák önállóvá válásáért 1991-1992-ben, majd 1993-ban lett a Debreceni Egyetem Traumatológiai Tanszékének vezetője. Működése alatt valósult meg a kétnyelvű oktatás, jött létre szintén vezetése alatt működő Kenézy Gyula Kórház Traumatológiai Osztályán a kézsebészeti és idegsebészeti részleg. Az ő kezdeményezésére nyerte el a Tanszék a Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék nevet.
Számos hazai és nemzetközi szakmai szervezet tagja volt. 2002-2003-ig elnöke volt a Magyar Traumatológus Társaságnak. Rendszeresen szervezett regionális, országos és nemzetközi konferenciákat. A Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészeti és Plasztikai Sebészet folyóirat színvonalának biztosításában évtizedeken keresztül értékes segítséget nyújtott. A Traumatológiai Szakmai Kollégiumban is küzdött a szakma nagyobb anyagi és erkölcsi elismeréséért.
Több, mint 180 tudományos közleményt írt, 3 könyv megjelenésében vett részt, 200-nál is több tudományos előadást tartott. A nyugdíjas kor betöltése után is aktív maradt. Gyakorló orvos számára egyik legértékesebb munkája a zsebben hordható 2004-ben megjelentt „Kézsérülésekről röviden, algoritmusokban és képekben” című könyvecske, melyet mind a mai napig eredményesen forgathat az éjszakában „magára maradt” ügyeletes.
70 éves korában visszaköltözött szülővárosába, ahol a Pécsi Egyetem Traumatológiai Klinikájának szakmai tanácsadójaként illetve a szakirodalom referálójaként továbbra is igen értékes segítsége volt a gyógyító és oktató traumatológusoknak.
Kitüntetései: Kiváló munkáért (POTE, 1988), Kenézy Gyula emlékplakett (2002, Kenézy Gyula Kórház), Megyei Önkormányzat emlékérem (2002, HBM-i Önkormányzat elnökétől), Pro Facultate kitüntetés (2002, DEOEC), Lumniczer Sándor emlékérem (2004, MTT).
Az elmúlt 10 évben már hiába hívtuk Tanszékünk rendezvényeire, egészségi állapota miatt utazásokat már nem vállalt. Személyében a Magyar Traumatológia és Kézsebészet fejlődésének, önállóvá válásának aktív résztvevőjét veszítettük el. Emlékét tisztelettel őrizzük, nyugodjék békében!
Dr. Turchányi Béla
egyetemi docens