Dr. Záborszky Zoltán (1927-2020)

2020. december 27. - 15:00
Életének 93. életévében elhunyt Dr. Záborszky Zoltán professzor, a DE ÁOK Professor Emeritusa, a Traumatológiai Tanszék volt vezetője

1927. augusztus 12-én, Nyíregyházán született. Az általános iskoláit Tiszadobon, gimnáziumi éveit a keszthelyi Premontrei rendi iskolában végezte. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1946-ban kezdte meg. Az orvosi egyetem utolsó három évét már Budapesten fejezte be.  1952-ben kapta meg a diplomáját - cum laude - minősítéssel. Szigorló orvosként az Országos Mentőszolgálatnál dolgozott. 1951-ben egy kivonulás során a helyszínen sikeresen életmentő gégemetszést végzett. Ekkor  döntötte el, hogy baleseti sebész lesz.  1952. szeptember 1-jén Pétervásárán kezdte meg orvosi szolgálatát a Tüzér Ezrednél hadnagyi rendfokozattal. Három éves sorkatonai szolgálat után a kecskeméti Honvéd Kórház sebészeti osztályára helyezték segédorvosnak.  1956 őszén sebészeti gyakorlatra a Városmajori Sebészeti Klinikára vezényelték. Az „56”-os forradalom történéseit közelről az esemény középpontjában élhette át. Szülei lakása Budapesten a Kisfaludy utcában volt, a Kisfaludy közben lévő Kilián laktanyához közel. A házuk pincéjében elsősegély helyet alakítottak ki és segédkezett a sérültek ellátásában.  Általános sebészetből 1957. februárban tett szakvizsgát, majd áthelyezését kérte a Központi Honvéd Kórház Traumatológiai osztályára. A Baleseti Sebészeti osztályt ekkor dr. Diener Ottó vezette. Első kutatási területe a csontcsavar volt. Kadaver csontokból csontcsavarokat készített. Klinikai kísérletben igazolta, hogy segíti a csontosodást, és a csont átépülését. Másik nagy ötlete, az érvarratok gyorsítására kifejlesztett éregyesítő készülék, melyet állatkísérletben igazolt és szabadalmaztatott. 1969. november végén a Vietnámi Katonai Misszióban vett részt, mint a csapat baleseti sebésze.  

1972-ben nevezték ki a Központi Honvédkórház Baleseti Sebészeti Osztály osztályvezető főorvosának. 1978-ban kandidátusi értekezésében a „Lövési sérülések patomechanizmusa” címmel. 19 év alatt összegzett lövési sérülések megfigyelései, valamint a Baleseti Sebészeti Osztály pincéjében végzett kísérletek tapasztalatait írta meg. 1980-ban ezredessé léptették elő. Az Orvos Továbbképző Intézet 1980-ban c. docensnek, 1984-ben c. egyetemi tanárnak nevezte ki. 1987 júniusában a Debreceni Orvostudomány Egyetem újonnan megalakuló Traumatológiai Tanszék vezetésére kérte fel. Egyetemi Tanári kinevezését 1987. Július 1-én vette át. Hét év alatt átalakította Debrecen város és környéke baleseti ellátását. 1994-ben nyugdíjba ment. Célul tűzte ki az ambuláns betegek ellátásának javítását és a polytraumatizált sérültek hatékonyabb gyógyítását. Munkássága miatt a Debreceni Egyetem prof. Emeritusnak nevezte ki.

Hosszan tartó súlyos betegség után 2020. 12. 27-én otthonában elhunyt. Temetése szűk családi körben - a járvány helyzetre való tekintettel - az Óbudai Temetőben 2021. 01. 08-án lesz.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.